Kortárs Segítő Műhely Alapítvány

"Fiatalok a fiatalokért" kortárssegítő - egészségfejlesztő program

A nyolcvanas években egyre több országban ismerték fel a kortárstényezők szerepét az egészségfejlesztésben, a segítő munkában, azon igyekezve, hogy hatékonyabban léphessenek fel az egyre mélyülő, a hagyományos módszerekkel nehezen kezelhető problémákkal szemben. Ezekben az országokban olyan laikus segítőket képeztek ki, akik hivatásuknak érezték a bajbajutott társaik támogatását, de segíteni akarásukon, emberszeretetükön kívül semmiféle képzettséggel sem rendelkeztek. Ez a segítő munka elsősorban a felnőtt korosztályt célozta meg.
A Kortárs Segítő Műhely Közhasznú Alapítvány programja „viselkedés és életforma program”, amely a serdülő korosztályra koncentrál. Kiemelten azokkal a nagyszámú deviáns, különböző problémákkal élő fiatalokkal foglalkozunk, akik nincsenek kapcsolatban az egészségügyi és szociális szolgáltatásokkal. Őket a megkereső stratégiákon (outreach strategies) keresztül lehet elérni. Ezen megkereső munka szemtől szembeni, közvetlen interakción alapul a problémás fiatalok és azok között, akik kapcsolatban vannak velük, annak érdekében, hogy megfelelően felkészítve, szupervíziójukat folyamatosan ellátva információt nyújtsanak, segítő kapcsolatot létesítsenek.
Döntően a tréningmódszerekre épített programon a társas életre, egészséges életmódra, helyes viselkedésre, kommunikációra „oktatunk”. Kiemelt szerepet kap a megelőzés lehetőségeinek, módszereinek megismertetése is. Fontosnak tartjuk amellett, hogy a közvetített, elsajátított ismereteket a fiatalok a valós életben is alkalmazni tudják, egy-egy elméleti megállapítás feldolgozását, megértését.
Célunk az alapelv előmozdításának érdekében az outreach munkások képzése, saját személyiségük erősítése, hogy képesek legyenek:

• a problémás, veszélyeztetett, kallódók, fiatalok rejtett populációinak elérésére,
• jellemzőik és specifikus szükségleteik felismerésére,
• a kortársak bizalmának elnyerésére őszinte és realista attitűdön alapuló megfelelő személyes kapcsolat kialakításán keresztül, előmozdítani a "rizikó-viselkedés" csökkentését,
• segíteni kompetens szakemberek megtalálását a problémák megoldásához, mivel a kortárssegítő "nem kis orvos, kis pszichológus, kis pedagógus",
• motiválni pozitív, alternatív lehetőségek igénybevételére,
• az egészségügyi és más segítő szolgáltatásokkal, valamint közösségi csoportokkal való kooperáció kiépítésére,
• a monitorozás és az értékelés mechanizmusainak kiépítésére.

A serdülőkorú fiatalok problémáira koncentrált programunkat 1993-ban készítettük el 15-26 évesek részére:

• a nem kielégítő egészségi állapot javítása,
• a káros szenvedélyek, a kábítószer fogyasztás, a devianciák megelőzése,
• az erkölcsi-, etikai értékek erősítése,
• a szexuális kultúra emelése,
• a személyiség-, a kommunikációs készség-, az önismeret-, az életkompetencia fejlesztése,
• a segítő identitás elmélyítése érdekében.

A kortárssegítés a serdülőkori sajátosságokból eredő összetartásukat és szolidaritásukat hasznosítja. Ezt a módszert egyenrangúak prevenciós módszerének nevezi a szakirodalom. A program során nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a serdülőkorúak nehezen fogadják el a nevelés, oktatás „felülről” jövő formáit, az aszimmetrikus kapcsolatokat. Az „alárendelt” szerepek helyett a „mellérendelt” szerepek és viszonyok megélésének lehetőségét biztosítjuk.
Szocializáció és a szerepek




Képzési módszerünk szakított a „hagyományos” módszerekkel, mint a hosszú „tudományos” előadás, a kioktatás, a tanácsadás, az elrettentés, az ijesztgetés, a hosszútávon bekövetkező egészségromlásra való hivatkozás stb. Helyette:

• a konzultációs, interaktív csoportmódszereket részesítjük előnyben,
• az egészségfejlesztés – több szakterület bevonásával – komplex modelljét vesszük figyelembe,
• a képességek, a készségek fejlesztését helyezzük előtérbe,
• az integrált megközelítést tartjuk szem előtt,
• kizárólag az egyénre, a kockázati magatartásra koncentrálunk,
• figyelembe vesszük az egyéni és a csoportos sajátosságokat, a kultúrát,
• az érintettekkel naprakész kapcsolat biztosításával működünk együtt,
• az intézményesség látszatának elkerülésével dolgozunk – közösen, velük, értük.

A képzés – pályázati támogatások függvényében – 160-450 órában, moduláris rendszerben történik. A témakörök:

• devianciák, az agresszió háttere, társadalomismereti kérdései,
• a családon belüli erőszak megelőzése, kezelése,
• segítő kapcsolat személyközpontú elmélete és gyakorlata,
• eset-, problémamegoldó, stressz-, konfliktuskezelési készség fejlesztése,
• érték és etika a segítő kapcsolatokban,
• jogi ismeretek,
• konfliktus, krízis, krízisintervenció, a problémamegoldás módszertana,
• kommunikáció elmélete és gyakorlata,
• sajátélményű és tematikus önismereti csoport, személyiségfejlesztő gyakorlatok,
• rizikómagatartás, káros szokások és szenvedélyek, a dopping kérdései,
• szupervíziós foglalkozás,
• „megkereső” munka, területi gyakorlat.

A terep-munkához elkészítettük a "Segítő kapcsolat szempontjai" című munkalapot, amely megkönnyíti, és ellenőrizhetővé teszi a gyakorlati munkát.
Fővárosi középiskolákban, kollégiumokban, egyetemeken, főiskolákon, civil szervezeteknél, gyermekjóléti-családsegítő szolgálatoknál, a médiában hirdetjük meg képzési programunkat (ez 1994 óta folyamatosan megvalósulhatott). Térítés nélkül igénybe vehető képzésünkre általában 50-65 fiatal jelentkezik, és a közel 8-9 hónapig tartó, heti három estét igénybevevő képzést 30-34 fő el is végzi.
A képzés után sem hagyjuk magukra a fiatalokat, közös rendezvényeken, iskolai és iskolán kívüli egészségfejlesztési programokon közösen veszünk részt. Összetartásuk kiváló terepe a heti rendszerességgel végzett klub-munka.
A kezdetektől stabil oktatói közösség végzi a hallgatók felkészítését. Munkájuk nem a "letudott" órák leadásából áll. A fiatalok bármikor felkereshetik őket kérdéseikkel, problémáikkal és rendszeresen részt vesznek a különböző alternatív szabadidős programokon is (kirándulások, klub-foglalkozások, színházlátogatások stb.). A rendszeresség, a tervezhetőség biztosítása érdekében a program órarend alapján folyik, jegyzeteket, segédanyagokat állítottunk össze. A végzett fiatalok a vizsga mellett esettanulmányt írnak - megadott szempontok szerint, de minden területi gyakorlatról, minden "esetről", találkozásról feljegyzés, napló un. "kisdolgozat" készül.
A tanfolyam végén a hallgatók oklevelet kapnak, és kiállítanak egy - a képzést, az oktatókat, a tantárgyakat, saját változásukat - értékelő lapot, amelynek tapasztalatait folyamatosan felhasználjuk a soron következő kurzus hatékonyságának emelésére.
Az utóbbi években minden témamodul befejezése után, valamint a képzés lezárását követően hatékonyságvizsgálatot végzünk, amelynek során mérjük a „bemeneti tudásszintet”, majd minden témamodul befejezésekor és a program végén az elsajátított ismeretek, készségek és képességek szintjét is. A gyakori találkozások tapasztalataiból, a kérdőívek, felmérő-skálák feldolgozása során képet kaphatunk a változásról.
Több év tapasztalata alapján, az oktatók véleményének figyelembevételével - a teljesség igénye nélkül- beszámolhatunk az eredményekről, megfogalmazhatjuk e képzési forma hasznát: Erősödik a fiatalok „hivatásszemélyisége”, önismeretük differenciáltabbá válása révén növekedik lelki teherbíró képességük, problémamegoldó készségük. Személyes életútjuk kapcsolatának átgondolásával ellenállóbbá válnak az extrém állapotokkal szemben. Tevékenységük problémáinak és erőforrásaiknak feltárásával, mentálhigiénés háttérismeretek birtokában növekedik a kortársakkal, a környezettel, társadalmi kapcsolatokkal való bánni tudásuk kompetenciája. Ma már e képzési forma hasznát senki nem vonja kétségbe.
A képzésre azért is nagy szükség van, mert nem mindegy, hogy „vak vezet világtalant”, vagy képzett segítők állnak a rászorulók rendelkezésére. Egy felmérésünk eredményéből kiderült, hogy problémáikkal a fiatalok a legnagyobb százalékban kortársaikhoz, barátaikhoz fordulnak. A mért mutatókat az alábbi diagramban szemléltetjük.





Továbbá:

• a képzés – a szokványos egészségnevelési, felvilágosító képzésekkel szemben olyan újszerű, cselekvéselméleti orientációt és arra épülő gyakorlatot valósít meg, mely nemcsak a résztvevők szaktudásának növelésére törekszik, hanem „tudásanyagát” horizontális kapcsolatteremtő jellegű, rendszerező, szintetizáló és összefüggéseket kibontó irányba építi tovább,
• felkészíti a fiatalokat a drogproblémákkal való találkozásra, ismereteket, készségeket, tájékozódási képességeket alakít ki a résztvevőkben az élet más dolgaival kapcsolatban is,
• alapképzettséget, ismeretet, módszereket ad a megelőzés alapvető és speciális lehetőségeihez, az életjártasság-szerzés elősegítéséhez, a képzésben résztvevők realitásérzékelése, a klienssel való bánás megítélése változik, egészségi állapota, egészségmagatartása javul (elfogadás, tolerancia, empátia, segítő identitás stb.),
• igazolódni látszik a többféle szakterület képzésben történő szerepeltetésének szükségessége azért is, mert az egyes hivatások képviselői bizonyos kérdésköröket differenciáltabban képesek megítélni,
• nagy valószínűséggel ezekből a fiatalokból egészségesebb lelkületű felnőttek lesznek, mint sok mai felnőtt "példaképü/n/k",
• voltak olyan fiatalok, akik a tanfolyam alatt, hatására szoktak le a "szerről", változtattak életmódjukon,
• képessé válnak arra, hogy segíteni mernek, akarnak, tudnak barátaiknak, ismerőseiknek, családtagjaiknak,
• számos fiatalnak előkészítőül szolgál a tanfolyam a továbbtanuláshoz, megkönnyíti a pályaválasztást, illetve megerősíti őket pályaválasztásuk helyességében,
• előkészíti a segítő identitás elmélyülését,
• az időbeni beavatkozás a krízisintervenció fontos tényezője,
• érdekképviseleti, érdekérvényesítési szerepet tölt be a kortárssegítők baráti közössége,
• a területi gyakorlat, a terepmunka "tükör szerepet" is betölt (szomorú sorsok, élethelyzetek, életkörülmények, különböző kultúrák megismerése),
• lehetőség nyílik motiválni az utcán élő, kallódó fiatalokat alternatív tevékenységekre, adekvát szolgáltatások igénybevételére, segítő lehetőségekre,
• mérésekkel igazolható, hogy olyan folyamat indul el, melynek eredményeképpen döntően fejlődnek a segítő kapcsolatra vonatkozó ismeretek, és javul a csoportra vonatkozó reflexió képessége,
• tisztázza az alapvető laikus segítő identitást, és rugalmasabbá, nyitottabbá teszi a segítő hozzáállást,
• a hallgatók alkalmassá válnak más területekkel való együttműködésre, más közösségi akciók lebonyolítására is,
• fejlesztő hatása legkifejezettebben az érzelmek megítélésének és kezelésének területén mutatkozik meg, a határok megrajzolásában, az illetékesség felmérésében, valamint a csoport egészére való rálátásban,
• a gyakorlat során megtanulják a kommunikáció törvényszerűségeit, jelentéseit, hogyan kell jó benyomást kelteni, másokra odafigyelni, az érzelmeket kifejezni,
• a képzés után a fiatalok dolgozhatnak ifjúsági tanácsadóknál és más segítőket foglalkoztató intézményeknél, amelyek száma a rászorultság miatt fokozatosan emelkedik,
• vannak felsőoktatási intézmények, ahol szakirányú képzéseiken plusz pontszámmal díjazzák a képzésünkön való részvételt, tanúsítványunkat, ajánlásunkat.

A kortárssegítő képzés, a kortárssegítők foglalkoztatása ma még kizárólag civil szervezeti keretek között történik – pályázati lehetőségek függvényében, pályázati keretből – így hiánypótló feladatot vállalnak át az állami intézményektől.


Zelenák József
az Alapítvány kuratóriumának elnöke
a program kidolgozója
a képzés vezetője